GYIK - Hasznos információk

Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy a honlap tartalmával kapcsolatban felmerült — vagy éppen felvethető — azon kérdésekre válaszoljak, amelyek többeket érdekelhetnek, illetőleg, hogy megelőzzek esetleges félreértéseket.

- Miért van szükségem ügyvédre egy adott jogi eljárásban?

Azokat a jogszabályok által meghatározott eseteket leszámítva, ahol a jogi képviselet kötelező, nincs feltétlenül szüksége ügyvédre. Azonban az ügyvédi pozíció betöltése — de ehhez kapcsolódóan szükséges pontosítani: már a jogi szakvizsga megléte is — kétségkívül igazol egy, a jogszabályok alapján meghatározott jártasságot a jog gyakorlati alkalmazása terén. Én magam azt  szoktam mondani, amikor ezt a kérdést vetik fel, hogy a jogász is egy ugyanúgy elsajátítható szakma, mint mondjuk a pék, vagy a fodrász, csak ehhez a pályához valamivel többet kell az iskolapadban ülni. ...És még az is lehet, hogy én magam is meg tudnám sütni a kenyeret a "lerben", le tudnám vágni a hajamat — de amikor szükséges, mégis szakemberhez fordulok, mert várhatóan így más lesz az eredmény....

- Mi különbség az Ügyvédi Iroda és az egyéni ügyvéd között?

A feladatellátásra, illetőleg jogi képviselet ellátására való jogosultságban nincs különbség, az leginkább adójogi szempontból realizálódik. Ezt leginkább egy hasonlattal tudnám körül írni: az egyéni ügyvéd az egyéni vállalkozóhoz, az Ügyvédi Iroda — amely jogi személy — a társas vállalkozáshoz hasonlít leginkább; ennek megfelelően választhatnak adóalanyiságot. Az egyéni ügyvéd ennek megfelelően a praxisát "egyedül viszi" — legfeljebb munkatársat alkalmaz — míg az ügyvédi irodák általában ügyvédek tényleges társulását jelentik. De mint ahogyan léteznek egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok, úgy léteznek egyszemélyes Ügyvédi Irodák is.

Itt szükséges megjegyezni, hogy — a magyar jogi szaknyelv sajátosságaiból eredően — az ügyvédi iroda az ügyvédi szolgáltatás, mint tevékenység munkavégzési helyét is jelenti, így az egyéni ügyvédeknek is van ügyvédi irodája, meg az Ügyvédi Irodáknak is. (Valójában az Ügyvédi Iroda kifejezésben a nagy kezdőbetű csak akkor indokolt, ha névként használjuk valamelyikük konkrét megnevezésében. Jelen oldalon azért térek el ettől a szabálytól, hogy egyértelmű legyen a két fogalom közötti különbség lényege.)

- Mi a különbség az ügyvédjelölt (régies nevén: "ügyvédbojtár") és az alkalmazott ügyvéd között?

A jogi szakvizsga hiánya, illetve megléte. Utóbbi rendelkezik vele, így lényegesen nagyobb az eljárásjogi jogosultsága az előbbinél — az ügyvéddel azonos. Az más kérdés, hogy mindkét kategóriának a képviselői az Ügyvédi Irodák és egyéni ügyvédek alkalmazásában állnak, így feladatukat ezek irányítása alatt, ez utóbbiak képviseletében látják el. Ebből adódik az, hogy jogi képviseletet — bárminemű jogi eljárásban — ügyvédjelöltek és alkalmazott ügyvédek önállóan, azaz "saját nevükkel fémjelezve" és a saját felelősségükre nem láthatnak el, csakis a munkaadóik helyetteseként.

- Mi a különbség a jogász, a jogtanácsos és az ügyvéd között?

A jogász egy 5 éves egyetemi végzettséget, mégpedig egy alapvégzettséget jelöl. Önálló jogi munkavégzésre  — gyakorlati megközelítésből nézve: jogi képviselet ellátására — nem jogosít, annak feltétele a legkevesebb 3 éves gyakorlati időszak igazolását követően letehető (pontosabban: megkezdhető, mert egy több elemből álló folyamatról van szó) a jogi szakvizsga. Már az egyetem elvégzése után lehetőség van szakosodásra — azaz valamely jogi hivatásrendben (pl. bíró, ügyész, közjegyző, jogtanácsos, ügyvéd, stb.) való elhelyezkedésre. Mivel a jogi szakvizsga — jelenleg, habár törekvések vannak ennek megváltoztatására — egységes, ezért a jogi hivatásrendek közötti átjárás elvileg nyitott. Azonban az egyes hivatásrendekbe történő belépést az adott hivatásrendet szabályozó jogszabály speciális feltételek meglétéhez kötheti. Az ügyvéd és a jogtanácsos munkája sokban hasonlít egymásra. A lényegi különbség a jogállásukban van, illetve egyetlen tevékenység, mégpedig a büntetőjogi védelem ellátásának jogosultságában van alapvető eltérés. A jogtanácsos kizárólag munkaviszonyban, vagy a gazdálkodó, illetőleg civil szervezetben fennálló tagi jogviszonya alapján láthatja el a tevékenységet, kizárólag az adott szervezet — illetőleg munkaviszonnyal összefüggésben álló perekben — a szervezet munkavállalói javára. Magán személyt ettől eltérő esetben nem képviselhet. Ebből is adódik az említett különbség, hogy jogtanácsos büntetőjogi védelmet nem láthat el. Az ügyvéd kizárólag megbízás alapján láthatja el a tevékenységet, illetőleg az adott szolgáltatást. Megbízást — Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény keretei, illetve korlátai között — bárkitől elfogadhat. A jogtanácsos ezen említett különbségektől eltekintve azonban nem különbözik az ügyvédtől, hiszen a Pp. 67.§ (2) — azaz a más eljárásjogi szabályoknak is háttér-szabályozást adó Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) — így fogalmaz: "A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg." Az ügyvéd jogállását az említett Ütv., míg a jogtanácsosét egy  törvény erejű rendelet, az 1983. évi 3. tvr. szabályozza.

- Egy adóellenőrzés során miért van szükség hozzáértő ügyvédre? Nem elég a könyvelő?

A legegyszerűbb, legkisebb kockázatú eljárások során elegendő, de számos olyan eset van, amikor nem. Alapvetően más ugyanis a feladatuk. Rögzítsük: a könyvelő nem ügyvéd, és az ügyvéd nem könyvelő. A könyvelő feladata a rendelkezésére bocsájtott adóügyi bizonylatok megfelelő könyvelése. (Erre az ügyvéd nem vállalkozhat, és legtöbbünk nem is lenne rá képes.) A könyvelő időnként — elsősorban a napi ügyvitelhez kapcsolódó — jogi vonatkozású tanácsokat is ad ügyfelének.

De már korántsem biztos, hogy elegendő a szaktudása, ha egy konkrét, az Art. szerinti adó-ellenőrzési eljárásban az ügyfél érdekeit kell megvédeni, hiszen az jóval magasabb fokú jogi ismeretet és sokkal komplexebb jogértelmezési képességet, jártasságot igényel. Ne feledjük azt se, hogy "a másik oldalon" is felkészült és erre szakosodott jogászok sora áll. Az adó-ellenőrzési eljárásban tehát a legnagyobb védelmet az biztosítja, ha a könyvelővel együttműködve ügyvéd védi a megbízójuk jogi érdekeit.

- Nem válok gyanússá az adóhivatal előtt, ha ügyvéd látja el a jogi képviseletemet?

Nem. Egyfelől a NAV — illetőleg a helyi adóhatóságok is — pontosan tudják, hogy erre az adózónak joga van. Sőt: legtöbbször jól is jön az nekik, ha  az ügyvéd személyében "a másik oldalra egy hozzáértő ellenfél kerül", hiszen az gyakran lezárhat egy hosszadalmasan elhúzódó, esetlegesen irreleváns kérdéseket firtató eljárást. Ha megfelelő szakértelemmel oponálják ugyanis a munkájukat, akkor gyakran  sokkal hamarabb lezárhatnak egy ügyet.

- Melyik bíróság jogosult eljárni az Ügyemben?

Ezt a kérdést a Pp. hatásköri és illetékességi szabályai döntik el. A jogszabály az ügy részleteinek a "metszetében" dönti el a hatáskör és illetékességi kérdést. Az általános szabályok a Pp. 22-41.§-ában taláhatóak, míg egyes "különleges eljárásokra" speciális szabályok vonatkoznak. Az ügyvédje az ügy ismeretében általában könnyen meg tudja válaszolni konkrétan is ezt a kérdést.